Két törvény szabályozza a digitális akadálymentességet Magyarországon, és az dönti el, melyik vonatkozik Önre, hogy közintézményről vagy piaci szereplőről van szó. A közintézmények honlapjaira 2020 szeptembere óta, a mobilalkalmazásaikra 2021 júniusa óta kötelező az akadálymentesség: ezt a 2018. évi LXXV. törvény írja elő. A cégekre 2025. június 28. óta vonatkozik ugyanez a 2022. évi XVII. törvény alapján: a webshopokra, a banki és egyéb digitális szolgáltatásokra és a mobilalkalmazásokra egyaránt.
A megfelelés nem egyszeri feladat. A közszférában akadálymentesítési nyilatkozatot is közzé kell tenni, és rendszeres felülvizsgálat, karbantartás elvárt. Az új termékeknél és szolgáltatásoknál a megfelelés azonnal kötelező, a meglévőknél fokozatos átállás várható el. Ha nem világos, hol tart az oldala, azt egy weboldal akadálymentességi audit méri fel.
Akadálymentesítési jogszabályok Magyarországon
2018. évi LXXV. törvény (közszféra honlapjai)
Az első magyarországi digitális akadálymentességi törvény 2018 novemberében lépett hatályba. A 2018. évi LXXV. törvény a 2016/2102 irányelv hazai átültetése volt. Ez a jogszabály minden közszférabeli szervezet üzemeltetésében álló weboldalra és mobilalkalmazásra kötelezővé tette az akadálymentességet.
A kötelezettség fokozatosan lépett életbe: 2020 szeptembere óta minden közintézményi honlapra vonatkozik, 2021 júniusa óta az állami és önkormányzati mobilalkalmazásokra is. A törvény emellett előírja a WCAG négy alapelvének (észlelhetőség, kezelhetőség, érthetőség, robusztusság) betartását, és kötelezővé teszi a nyilvános akadálymentesítési nyilatkozat közzétételét is. Hogy ez a gyakorlatban mit jelent egy hivatali honlapon, azt a közintézményi és önkormányzati honlapok akadálymentesítése című írásunk veszi végig, a felmérés menetétől a szerződéses követelményekig.
A 2018. évi LXXV. törvényről közérthetően
2022. évi XVII. törvény (EAA átültetése)
A 2022. évi XVII. törvény a 2019/882/EU (European Accessibility Act) hazai implementációja. Ez a jogszabály 2025. június 28-tól lépett hatályba, és minden eddiginél szélesebb körben kötelezi a termékek és szolgáltatások akadálymentesítését.
A szabályozás nemcsak a közszféra számára ír elő követelményeket, hanem a teljes gazdasági szektort érinti: gyártókra, forgalmazókra és szolgáltatókra egyaránt kiterjed. Magyarországon tehát ez a törvény már nemcsak a közintézmények weboldalaira vonatkozik: a korábbi 2018 évi LXXV. törvény korlátozott hatályát az új jogszabály minden magánszereplőre kiterjeszti.
A 2022-es törvény különösen a digitális szolgáltatások akadálymentességét hangsúlyozza. Ennek megfelelően számos területre ír elő előírásokat, például:
- Honlapok és webshopok – szövegek alternatív formában történő elérhetősége, megfelelő kontrasztok, jól működő navigáció
- Mobilalkalmazások (iOS és Android) – a szoftverek akadálymentesítése
- Automaták és terminálok – jegykiadó, banki és fizetési automaták akadálymentessége
- Digitális könyvek és e-learning – oktatási anyagok, e-könyv-olvasók és online tananyagok hozzáférhetősége
Ezek az intézkedések azért lényegesek, mert a közösségi és kereskedelmi szolgáltatások túlnyomó része mára online zajlik. A törvény alapján 2025-től a magyar és uniós piacon forgalmazott digitális termékeknek és szolgáltatásoknak egyenlő feltételekkel kell megfelelniük az akadálymentességi követelményeknek. Ha bizonytalan, mit érint a szabály, egy konzultáció a megfelelésről tisztázza a teendőket.
Európai uniós szabályozás
Mindkét magyar törvény uniós irányelvet ültet át. A 2016/2102/EU irányelv (Web Accessibility Directive) a közszféra honlapjaira és mobilalkalmazásaira írja elő az akadálymentességet, a 2019/882/EU irányelv (European Accessibility Act) pedig a piacon forgalmazott termékek és szolgáltatások széles körére terjeszti ki ugyanezt, az EU teljes egységes piacán.
A műszaki követelményeket az EN 301 549 európai szabvány tartalmazza, amely a W3C WCAG (Web Content Accessibility Guidelines) útmutatóira épül: gyakorlatilag a WCAG 2.1 A és AA szintű sikerkritériumait veszi át. A magyar jogszabályok tehát az irányelveket követik, a megfelelést viszont műszaki szinten az EN 301 549 és a WCAG kritériumai szerint mérik.
Hova tovább
- A 2018. évi LXXV. törvényről közérthetően: mely szervezetekre terjed ki a törvény, mi alól van mentesség, mit kell tartalmaznia az akadálymentesítési nyilatkozatnak, és ki ellenőrzi a betartását.
- A 2022. évi XVII. törvényről közérthetően: cégméret szerint ki mire köteles, mikor jár könnyítés vagy mentesség, mit kell tenni a megfelelésért, és mi a szankció, ha elmarad.
- A webakadálymentességi (WCAG) szabványról: mit takar a négy alapelv, mi a különbség az A, AA és AAA szint között, és hogyan kapcsolódik a szabvány a magyar jogszabályokhoz.