2018 novemberében egy olyan jogszabály lépett hatályba Magyarországon, amely új korszakot nyitott a közszféra digitális akadálymentességében. A 2018. évi LXXV. törvény nemcsak az első átfogó magyar szabályozás volt ezen a területen, hanem egyben a jövő alapjait is lerakta. De mi állt a törvény mögött, és miért volt szükség rá?
Miért született meg ez a törvény?
A 2018-as törvény az Európai Unió 2016/2102 irányelvének (Web Accessibility Directive) hazai átültetése volt. Az EU már 2016-ban felismerte, hogy a digitális egyenlőtlenségek nemcsak társadalmi problémát jelentenek, hanem gátolják az egységes európai digitális piac kialakulását is.
Az EU-s irányelv célja egyszerű volt: biztosítani, hogy a közel 80 millió fogyatékossággal élő európai polgár egyenlő esélyekkel férhessen hozzá a közszolgáltatásokhoz online. Magyarországon ezt különösen indokolttá tette, hogy a közszféra digitalizációja gyorsan haladt előre, de az akadálymentesség kérdése gyakran háttérbe szorult.
A törvény megszületése előtt a magyar közigazgatásban sokszor találkozhattunk a „sárga-fekete pöttyös ikonokkal álcázott” akadálymentesítéssel, amely inkább csak látszatmegoldás volt, mintsem valódi hozzáférhetőséget biztosított volna.
Kire vonatkozik a törvény?
Az állami, önkormányzati és közjogi intézményeket szabályozza az új törvény
A törvény hatálya alá minden közszférabeli szervezet beletartozik, amelyet a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény megfogalmaz. Ez gyakorlatilag magában foglalja:
- Államigazgatási szerveket: minisztériumok, kormányhivatalok, járási hivatalok
- Önkormányzatokat: városok, megyék, települések hivatalai
- Közintézményeket: kórházak, egyetemek, múzeumok, könyvtárak
- Közszolgáltatókat: amelyek állami tulajdonban vannak vagy közfeladatot látnak el
Honlapok és mobilalkalmazások
A törvény két fő területre koncentrál:
Honlapok: Minden olyan weboldal, amelyet közszférabeli szervezet üzemeltet, függetlenül attól, hogy publikus vagy csak belső használatra készült (intranet, extranet).
Mobilalkalmazások: A közszférabeli szervezetek által fejlesztett vagy megrendelt natív applikációk, amelyek iOS vagy Android platformon futnak.
Kivételek és mentességek
A törvény nem vonatkozik minden tartalomra. Mentesek alóla:
- A törvény hatálybalépése előtt közzétett dokumentumfájlok (kivéve az alapvető közfeladatokhoz kapcsolódókat)
- Az archív tartalmak, amelyek nem kapcsolódnak a jelenlegi közfeladat-ellátáshoz
- A 2020. szeptember 23. előtt közzétett médiatartalmak
- A harmadik fél által készített tartalmak, amelyek nem állnak a szervezet irányítása alatt
- A gyűjteményi művek, amelyek akadálymentesítése az állagmegóvás miatt nem lehetséges
Mikor lépett hatályba és milyen ütemezésben?
A törvény 2018. november 30-án lépett hatályba, de a kötelezettségek fokozatosan váltak érvényessé:
- 2019. szeptember 23. – Az új honlapokra (2018. szeptember 23. után közzétettek)
- 2020. szeptember 23. – Minden honlapra
- 2021. június 23. – Mobilalkalmazásokra
Ez a fokozatos bevezetés lehetőséget adott a szervezeteknek a felkészülésre és a szükséges fejlesztések elvégzésére.
Technikai követelmények: mi számít akadálymentesnek?
A négy alapelv
A törvény 3. §-a a WCAG szabvány négy alapelvét nevesíti:
- Érzékelhető: A tartalom elérhető a felhasználók számára rendelkezésre álló érzékszervekkel
- Kezelhető: A felhasználók navigálhatnak és használhatják a tartalmat
- Érthető: Az információ és a felhasználói felület működése érthető
- Stabil: A tartalom kompatibilis különböző technológiákkal, beleértve a segédeszközöket is
Harmonizált szabványok és EN 301 549
Bár a törvény nem nevesíti közvetlenül a WCAG-ot, de áttételesen mégis erre a szabványra vezethető vissza szinte minden követelmény. A gyakorlatban az EN 301 549 európai szabvány 9. fejezete tartalmazza a honlapok akadálymentességi követelményeit, amely egyértelműen a WCAG 2.1 AA szintű teljesítési feltételeit írja elő.
Dokumentumok akadálymentessége
A letölthető dokumentumfájlok (PDF, Word) akadálymentességére nincs „türelmi határidő” – minden, a törvény hatálybalépése után közzétett vagy alapvető közfeladatokhoz kapcsolódó dokumentumnak azonnal akadálymentesnek kell lennie.
Akadálymentesítési nyilatkozat
A törvény kötelezővé teszi az akadálymentesítési nyilatkozat közzétételét. Ebben a szervezet megírja, mely tartalmai nem akadálymentesek, miért, és mi az alternatíva, továbbá megadja, hova lehet visszajelezni, és ki az ellenőrző szervezet.
Hogy pontosan mit kell tartalmaznia, kire vonatkozik és hogyan kell közzétenni, arról külön írtam: Akadálymentesítési nyilatkozat: mit ír elő a törvény, és kire vonatkozik. Ha kész szöveg kell, a nyilatkozat-generátor összeállítja.
Ellenőrzés: ki és hogyan felügyeli a betartást?
Ellenőrző szervezet kijelölése
A 162/2019. (VII. 5.) Korm. rendelet alapján eredetileg a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) lett kijelölve ellenőrző szervezetként. A KIFÜ 2024. december 31-én jogutód nélkül megszűnt, és 2025. január 1-jétől a Digitális Magyarországért Ügynökség vette át az akadálymentességi ellenőrzési feladatokat. A szolgáltatások biztosítása folyamatos maradt, mivel az érintett szakemberek az új szervezetben folytatják munkájukat.
Az ellenőrzés folyamata
Az ellenőrző szervezet éves ellenőrzési tervet készít december 1-ig, EU-s módszertan szerint. Kétféle ellenőrzés létezik:
Egyszerűsített ellenőrzés: 3-5 oldal vizsgálata
Részletes ellenőrzés: Átfogóbb vizsgálat több oldallal és mélyebb elemzéssel
Az ellenőrzés előtt egyeztetést folytatnak fogyatékossággal élő személyeket képviselő társadalmi szervezetekkel, hogy a vizsgálat valóban a fontos területekre koncentráljon.
Következmények és szankciók
Ha hiányosságokat állapítanak meg, az ellenőrző szervezet egyeztetést kezdeményez a szervezettel. Amennyiben nem működnek együtt, vagy nem javítják ki a problémákat, akkor a felügyeleti, irányítói vagy a fenntartói szervet értesítik.
Fontos: A törvény nem tartalmaz közvetlen pénzbírságot, helyette a hierarchikus feljebbvalók bevonásával próbálja kikényszeríteni a megfelelést.
Bejelentési lehetőség
Bárki bejelentést tehet, ha nem kap kielégítő választ a visszajelzési eljárásban. Ilyenkor az ellenőrző szervezet egyszerűsített ellenőrzést végez és 60 napon belül tájékoztatja a bejelentőt.
Gyakorlati tapasztalatok és kihívások
Pozitív változások
A törvény elfogadása óta jelentős előrelépések történtek:
- Egységes fogalmi keret alakult ki a közigazgatásban
- Növekedett a tudatosság az akadálymentesség fontosságáról
- Szakmai közösségek alakultak ki a területen
- Javult a közszolgáltatások hozzáférhetősége
A fennmaradó kihívások
A gyakorlatban még mindig találkozunk hiányosságokkal: „szkennelt PDF állományok nem felolvashatóak”, „szöveg mérete nem változtatható”, „a nem szöveg alapú állományok nem érzékelhetőek felolvasó programokkal”.
A legnagyobb kihívások:
- Szakember hiány: Kevés az akadálymentességi szakértő
- Költségvetési korlátok: A fejlesztések finanszírozása problematikus
- Tudatosság: Nem mindenki érti még az akadálymentesség fontosságát
- Folyamatos karbantartás: Az akadálymentesség nem egyszeri feladat
Kapcsolat a 2022. évi XVII. törvénnyel
A 2018-as törvény megteremtette az alapokat, amelyekre a 2022. évi XVII. törvény építhetett. Míg a 2018-as csak a közszférára vonatkozott, addig a 2022-es kiterjesztette a magánszférára is.
Ez a folytonosság biztosítja, hogy:
- Azonos technikai szabványok (WCAG, EN 301 549) érvényesüljenek
- A tapasztalatok átvihetőek legyenek
- A szakmai tudás felhalmozódhasson
Nemzetközi kitekintés és a jövő
A magyar szabályozás része egy európai szintű harmonizációnak. Minden EU-tagállam átvette az irányelveket, de néhány ország túl is lépett a minimális követelményeken.
Az Európai Bizottság 2022-ben felülvizsgálta a Web Accessibility Directive alkalmazását, és a tapasztalatok pozitívak: a közszféra digitális szolgáltatásai jelentősen akadálymentesebbé váltak Európa szerte.
Praktikus tanácsok közszférabeli szervezeteknek
Azonnali lépések
- Akadálymentesítési nyilatkozat elkészítése: Ha még nincs, sürgősen készítsen és tegye közzé
- Alapvető audit elvégzése: Nézze át honlapját akadálymentességi szempontból
- Visszajelzési mechanizmus kialakítása: Biztosítson működő csatornát a felhasználói észrevételekhez
- Szakember bevonása: Keressen akadálymentességi szakértőt a fejlesztésekhez
Ezeknek a lépéseknek a részletes, hivatali környezetre szabott leírása a közintézményi és önkormányzati honlapok akadálymentesítése című cikkünkben olvasható.
Hosszú távú stratégia
- Folyamatos fejlesztés: Az akadálymentesség nem egyszeri projekt
- Képzések szervezése: A munkatársak tudásának fejlesztése
- Felhasználói tesztelés: Valós felhasználókkal való együttműködés
- Dokumentáció vezetése: A fejlesztések és intézkedések nyomon követése
Összegzés
A 2018. évi LXXV. törvény mérföldkő volt a magyar digitális akadálymentesség történetében. Nemcsak jogi keretet teremtett, hanem szemléletváltást is elindított a közszférában.
Ma, több mint hat évvel a hatálybalépés után elmondhatjuk, hogy alapvetően sikeres volt: a magyar közigazgatás honlapjai és mobilalkalmazásai jelentősen akadálymentesebbé váltak. Természetesen még mindig van hova fejlődni, de az irány egyértelmű.
A törvény igazi értéke talán abban rejlik, hogy megteremtette azokat az alapokat – technikai standardok, ellenőrzési mechanizmusok, szakmai közösségek –, amelyekre a jövőben további fejlesztések építkezhetnek. És ahogy a 2022. évi XVII. törvény is mutatja, ez az építkezés már meg is kezdődött.