A digitális akadálymentesítés célja, hogy a fogyatékossággal élők és minden más felhasználó egyenlő eséllyel férhessen hozzá a weboldalakhoz és mobilalkalmazásokhoz. Magyarországon körülbelül 450 ezer fogyatékossággal élő ember (a lakosság ~5%-a) érintett az akadálymentességben, és ide számolhatók az idősödők vagy átmeneti korlátozottsággal élők is.
Az EU és Magyarország szabályozása egyaránt azt az elvet követi, hogy minden digitális szolgáltatás (webshop, banki ügyintézés, oktatási platform stb.) hozzáférhető legyen. Ennek érdekében hoztak európai és hazai jogszabályokat, amelyek a weboldalak és mobilalkalmazások akadálymentességét írják elő.
Európai uniós szabályozás
Az EU szintjén két fő irányelv határozza meg a digitális akadálymentességi követelményeket. A 2016/2102/EU irányelv (Web Accessibility Directive) a közszféra honlapjaira és mobilalkalmazásaira ír elő kötelező akadálymentességi előírásokat (hazai átültetése a 2018. évi LXXV. törvény volt).
2019-ben pedig elfogadták az Európai Akadálymentesítési Irányelvet (2019/882/EU, EAA), amely szélesebb körű termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik. Az EAA célja, hogy a fogyatékossággal élők számára biztosítsa az egységes akadálymentességet az EU teljes piacán. Az irányelvet Magyarország 2022-ben a 2022. évi XVII. törvénnyel ültette át.
Az uniós előírások gyakorlati alkalmazását az EN 301 549 európai szabvány tartalmazza, amely az akadálymentességi műszaki követelményeket foglalja össze. Ez a szabvány szorosan a W3C WCAG (Web Content Accessibility Guidelines) nemzetközi útmutatóira épül: gyakorlatilag tartalmazza a WCAG 2.1 A és AA szintű sikerkritériumait.
Magyar jogforrások tehát az EAA-t és a Web Accessibility Directive-ot követik, de műszaki szinten az EN 301 549/WCAG kritériumok szerinti akadálymentesítést írják elő.
Akadálymentesítési jogszabályok Magyarországon
2018. évi LXXV. törvény (közszféra honlapjai)
Az első magyarországi digitális akadálymentességi törvény 2018 novemberében lépett hatályba. A 2018. évi LXXV. törvény a 2016/2102 irányelv hazai átültetése volt. Ez a jogszabály minden közszférabeli szervezet üzemeltetésében álló weboldalra és mobilalkalmazásra kötelezővé tette az akadálymentességet.
A fokozatos bevezetés ütemezése:
- 2019. szeptember 23. – az újonnan létrejött közintézményi honlapok esetében (2018. szeptember 23. után közzétettek)
- 2020. szeptember 23. – minden közintézményi honlapra
- 2021. június 23. – az állami és önkormányzati mobilalkalmazásokra
Ezek alapján 2020 szeptemberétől már nemcsak az új, hanem minden közintézményi honlapnak akadálymentesnek kellett lennie, majd 2021-től ugyanez vonatkozott a közigazgatási appokra. A törvény emellett előírja a WCAG négy alapelvének (észlelhetőség, kezelhetőség, érthetőség, stabilitás) betartását, és kötelezővé teszi a nyilvános akadálymentesítési nyilatkozat közzétételét is.
A 2018. évi LXXV. törvényről közérthetően
2022. évi XVII. törvény (EAA átültetése)
A 2022. évi XVII. törvény a 2019/882/EU (European Accessibility Act) hazai implementációja. Ez a jogszabály 2025. június 28-tól lépett hatályba, és minden eddiginél szélesebb körben kötelezi a termékek és szolgáltatások akadálymentesítését.
A szabályozás nemcsak a közszféra számára ír elő követelményeket, hanem a teljes gazdasági szektort érinti: gyártókra, forgalmazókra és szolgáltatókra egyaránt kiterjed. Magyarországon tehát ez a törvény már nemcsak a közintézmények weboldalaira vonatkozik: a korábbi 2018 évi LXXV. törvény korlátozott hatályát az új jogszabály minden magánszereplőre kiterjeszti.
A 2022-es törvény különösen a digitális szolgáltatások akadálymentességét hangsúlyozza. Ennek megfelelően számos területre ír elő előírásokat, például:
- Honlapok és webshopok – szövegek alternatív formában történő elérhetősége, megfelelő kontrasztok, jól működő navigáció
- Mobilalkalmazások (iOS és Android) – a szoftverek akadálymentesítése
- Automaták és terminálok – jegykiadó, banki és fizetési automaták akadálymentessége
- Digitális könyvek és e-learning – oktatási anyagok, e-könyv-olvasók és online tananyagok hozzáférhetősége
Ezek az intézkedések azért lényegesek, mert a közösségi és kereskedelmi szolgáltatások túlnyomó része mára online zajlik. A törvény alapján 2025-től a magyar és uniós piacon forgalmazott digitális termékeknek és szolgáltatásoknak egyenlő feltételekkel kell megfelelniük az akadálymentességi követelményeknek.
A 2022. évi XVII. törvényről közérthetően
Gyakorlati következmények
A jogszabályi változások gyakorlati következményei jelentősek mind a közszféra, mind a magánszektor számára:
Közszféra számára
- Minden közintézményi honlap és mobilalkalmazás akadálymentessége kötelező 2020/2021 óta
- Akadálymentesítési nyilatkozat közzététele szükséges
- Rendszeres felülvizsgálat és karbantartás elvárható
Magánszektor számára
- 2025. június 28-től széles körű akadálymentességi kötelezettségek
- E-kereskedelmi oldalak, banki szolgáltatások, mobilalkalmazások érintettek
- Új termékek és szolgáltatások esetén azonnali megfelelés szükséges
- Meglévő szolgáltatásoknál fokozatos átállás elvárható
Összefoglalás
A digitális akadálymentesség területén Magyarország követi az európai uniós trendeket. A 2018-as és 2022-es törvények együtt egy átfogó szabályozási keretet hoztak létre, amely fokozatosan minden digitális szolgáltatásra kiterjed.
A jogszabályok műszaki alapját a WCAG nemzetközi szabvány és az EN 301 549 európai szabvány képezi. Ezért a gyakorlatban a WCAG 2.1 A és AA szintű kritériumainak teljesítése szükséges az akadálymentes digitális szolgáltatások kialakításához.
A jogszabályi megfelelés nemcsak jogi kötelesség, hanem üzleti lehetőség is: az akadálymentes szolgáltatások szélesebb ügyfélkörrel érhetnek el, javítják a felhasználói élményt, és hozzájárulnak egy befogadóbb digitális társadalom kialakításához.
Vélemény, hozzászólás?