Az elmúlt évtized talán legnagyobb változása várható 2025 júniusában a magyar üzleti életben: hatályba lép a 2022. évi XVII. törvény, amely minden eddiginél átfogóbban szabályozza a termékek és szolgáltatások akadálymentességét. De mit jelent ez pontosan a gyakorlatban, és miért érdemes már most felkészülni rá?
Miért született ez a törvény?
Az Európai Unió 2019/882 irányelvének (European Accessibility Act) hazai átültetéseként született meg a magyar akadálymentességi törvény. Az EU-s szabályozás mögött egy egyszerű, de forradalmi gondolat áll: minden európai polgárnak – függetlenül fizikai vagy mentális állapotától – egyenlő eséllyel kell hozzáférnie a termékekhez és szolgáltatásokhoz.
Magyarországon körülbelül 450 ezer ember él valamilyen fogyatékossággal, ami a lakosság közel 5 százalékát jelenti. Ehhez hozzá kell számítani azokat az időseket, akiknek látása vagy hallása már nem tökéletes, valamint azokat, akik időszakosan korlátozottak (például törött karral nehéz okostelefont használni). Összességében tehát a lakosság jelentős része érintett az akadálymentesség kérdésében.
Mikor lép hatályba, és miért pont most?
A törvény 2025. június 28-án lép hatályba, de ez nem véletlenül történik most. Az Európai Unió egységes piacán forgalmazott termékeknek és szolgáltatásoknak azonos színvonalon kell megfelelniük az akadálymentességi követelményeknek. Ez azt jelenti, hogy egy Budapesten fejlesztett mobilalkalmazásnak ugyanolyan akadálymentesnek kell lennie, mint egy Berlinben vagy Barcelonában készültnek.
A felkészülési idő sem véletlen: a vállalkozásoknak elegendő időt kellett biztosítani ahhoz, hogy átállítsák rendszereiket, képezzék alkalmazottaikat, és ha szükséges, külső szakemberek segítségét kérjék.
Kire vonatkozik pontosan a törvény?
Szolgáltatók és gyártók széles köre
A törvény hatálya alá tartozik minden vállalkozás, amely termékeket hoz forgalomba vagy szolgáltatásokat nyújt az Európai Gazdasági Térségben. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha egy magyar cég akármilyen terméket vagy szolgáltatást kínál, és az elérhető európai fogyasztók számára, akkor be kell tartania az akadálymentességi előírásokat.
Digitális világ középpontban
Különösen nagy hangsúlyt kap a digitális szolgáltatások akadálymentessége. Ez magában foglalja:
- Honlapokat és webshopokat: A szövegek alternatív formában is elérhetőnek kell lenniük, a navigáció egyszerűnek, a színkontrasztnak megfelelőnek
- Mobilalkalmazásokat: Mind iOS, mind Android platformon fejlesztett applikációk esetében
- Automatákat és terminálokat: Jegykiadó gépek, bankkártyás fizetési terminálok, bankautomaták
- Digitális könyveket és e-learning platformokat: Oktatási anyagok, online kurzusok hozzáférhetősége
Közszféra és magánszektor összekapcsolása
Míg a 2018. évi LXXV. törvény már előírta a közszféra honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítését, az új jogszabály ezt kiterjeszti minden kereskedelmi és magánszereplőre is. Ez történelmi jelentőségű lépés: eddig ugyanis csak a közintézmények voltak kötelezettek erre, most viszont minden piaci szereplőnek meg kell felelnie.
Vállalati méret szerint: ki mire köteles?
Nagyvállalatok: teljes körű megfelelés
Az 50 főnél több alkalmazottat foglalkoztató, vagy 10 millió euró feletti árbevétellel rendelkező cégeknek teljes mértékben meg kell felelniük minden előírásnak. Számukra nincs mentesítés vagy enyhítés.
Középvállalatok: ugyancsak szigorú szabályok
A középvállalatok (10-49 fő, vagy 2-10 millió euró árbevétel) szintén kötelezettek a megfelelésre, bár bizonyos esetekben részleges könnyítések lehetségesek. Ezek a könnyítések azonban nem jelentik a kötelezettség alóli teljes mentesülést.
Kisvállalkozások: részleges könnyítések
A 10-49 főt foglalkoztató, vagy 10-50 millió euró közötti árbevétellű cégek esetében részleges könnyítések lépnek életbe. Ez lehet például hosszabb átállási időszak, vagy bizonyos technikai követelmények enyhítése.
Mikrovállalkozások: szigorú feltételekkel járó mentesség
A legkisebb vállalkozások mentesülhetnek a legtöbb követelmény alól, de ehhez egyszerre két feltételnek kell teljesülnie:
- Maximum 10 főt foglalkoztatnak
- Éves nettó árbevételük vagy mérlegfőösszegük nem haladja meg a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget (jelenlegi árfolyamon körülbelül 800 millió forint)
Fontos tudni, hogy ez nem automatikus mentesség: ha egy mikrovállalkozás növekszik, és túllépi ezeket a határokat, akkor neki is meg kell felelnie a törvényi előírásoknak.
Speciális esetek és kivételek
Időszakos szolgáltatások
Események, kiállítások, konferenciák esetében külön szabályok vonatkoznak. Itt a hangsúly a praktikusságon és a költséghatékonyságon van: egy háromnapos konferencia szervezőjétől nem várható el ugyanaz, mint egy állandó szolgáltatótól, de alapvető akadálymentességi intézkedéseket itt is meg kell tenni.
Technológiai korlátok
Ahol a jelenlegi technológia nem teszi lehetővé az akadálymentesítést, vagy az aránytalanul nagy terhet róna a szolgáltatóra, ott kivételek lehetségesek. Ezeket azonban minden esetben dokumentálni kell, és rendszeresen felül kell vizsgálni.
Gyakorlati megvalósítás: mit kell tenni?
Felmérés és tervezés
Az első lépés mindig a jelenlegi helyzet felmérése. Egy honlap vagy mobilalkalmazás akadálymentességi auditja megmutatja, hogy mik a legfontosabb hiányosságok. Ezt követően ütemtervet kell készíteni a szükséges fejlesztésekre.
Szakemberek bevonása
Az akadálymentesség szakmai területe komoly szaktudást igényel. Érdemes UX/UI tervezőkkel, akadálymentességi szakértőkkel dolgozni, akik ismerik a Web Content Accessibility Guidelines (WCAG) irányelveit.
Felhasználói tesztelés
A legjobb elméleti tudás sem pótolja a valós felhasználói visszajelzéseket. Fogyatékossággal élő személyekkel végzett tesztelés során derülhet ki, hogy mi működik valójában a gyakorlatban.
Folyamatos fejlesztés
Az akadálymentesség nem egyszeri feladat, hanem folyamatos szemléletmód. Minden új fejlesztésnél, tartalomfrissítésnél figyelembe kell venni az akadálymentességi szempontokat.
Ellenőrzés és következmények
A hatósági ellenőrzés folyamata
A 605/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet alapján kijelölt ellenőrző hatóság végzi a megfelelőség vizsgálatát. Az ellenőrzés lehet bejelentett vagy váratlan, és kiterjedhet mind a technikai megfelelésre, mind a dokumentációra.
Ha hiányosságokat találnak, a hatóság 30 napon belül írásban értesíti a szolgáltatót, megjelölve a konkrét problémákat és a javítási határidőt.
Szankciók: komolyabb, mint gondolnánk
A szankciók skálája széles, és komoly üzleti következményekkel járhat:
- Pénzbírság: A vállalat méretétől és a jogsértés súlyosságától függően
- Forgalmazási tilalom: Adott termék EU-s forgalmazásának megtiltása
- Szolgáltatás felfüggesztése: Online szolgáltatások esetében akár azonnali hatállyal
Reputációs kockázatok
A hivatalos szankció mellett komoly reputációs károk is érhetik azokat a cégeket, amelyek nem megfelelően kezelik az akadálymentesség kérdését. A társadalmi érzékenyebbség növekedésével a fogyasztók egyre inkább figyelnek arra, hogy milyen értékeket képvisel egy vállalat.
Lehetőségek a kötelezettség mögött
Nagyobb piac, több ügyfél
Az akadálymentességi fejlesztések nem csupán költségek, hanem befektetések is egyben. Egy jól megtervezett, akadálymentes szolgáltatás nem csak a fogyatékossággal élőknek jobb, hanem mindenkinek kényelmesebb és használhatóbb.
Technológiai előnyök
Az akadálymentességi követelmények gyakran jobb, átgondoltabb tervezéshez vezetnek. A tisztább navigáció, az egyértelműbb szövegezés, a jobb színkontrasztok minden felhasználónak jót tesznek.
Versenyelőny
A korai alkalmazkodás versenyelőnyt jelenthet. Azok a cégek, amelyek már most elkezdik az akadálymentesítést, 2025 júniusában készen állnak majd, míg versenytársaiknak még dolgozniuk kell a megfelelésért.
Mit tegyen, aki most olvas erről először?
Azonnali lépések
- Felmérés: Nézze át jelenlegi szolgáltatásait akadálymentességi szempontból
- Oktatás: Tájékoztassa csapatát a közelgő változásokról
- Költségvetés: Tervezze be a szükséges fejlesztési költségeket
- Szakértő: Keressen akadálymentességi szakembert, aki segít a tervezésben
Hosszú távú stratégia
Az akadálymentesség nem projekt, hanem szemléletmód. A sikeres vállalatok ezt beépítik a mindennapi működésükbe, a fejlesztési folyamataikba, és a vállalati kultúrájukba.
Összegzés
A 2022. évi XVII. törvény nemcsak jogi kötelezettség, hanem történelmi lehetőség is. Lehetőség arra, hogy Magyarország egy igazságosabb, befogadóbb társadalommá váljon, ahol mindenki egyenlő eséllyel férhet hozzá a digitális világhoz és a modern szolgáltatásokhoz.
Az első lépést azonban mindenkinek magának kell megtennie. A törvény kereteket ad, de a valódi változást azok a vállalatok, szervezetek és egyének hozzák létre, akik komolyan veszik az akadálymentesség ügyét.
2025. június 28. már nincs olyan messze. Itt az ideje, hogy elkezdjem a felkészülést.