2018 novemberében egy olyan jogszabály lépett hatályba Magyarországon, amely új korszakot nyitott a közszféra digitális akadálymentességében. A 2018. évi LXXV. törvény nemcsak az első átfogó magyar szabályozás volt ezen a területen, hanem egyben a jövő alapjait is lerakta. De mi állt a törvény mögött, és miért volt szükség rá?
Miért született meg ez a törvény?
A 2018-as törvény az Európai Unió 2016/2102 irányelvének (Web Accessibility Directive) hazai átültetése volt. Az EU már 2016-ban felismerte, hogy a digitális egyenlőtlenségek nemcsak társadalmi problémát jelentenek, hanem gátolják az egységes európai digitális piac kialakulását is.
Az EU-s irányelv célja egyszerű volt: biztosítani, hogy a közel 80 millió fogyatékossággal élő európai polgár egyenlő esélyekkel férhessen hozzá a közszolgáltatásokhoz online. Magyarországon ezt különösen indokolttá tette, hogy a közszféra digitalizációja gyorsan haladt előre, de az akadálymentesség kérdése gyakran háttérbe szorult.
A törvény megszületése előtt a magyar közigazgatásban sokszor találkozhattunk a „sárga-fekete pöttyös ikonokkal álcázott” akadálymentesítéssel, amely inkább csak látszatmegoldás volt, mintsem valódi hozzáférhetőséget biztosított volna.
Kire vonatkozik a törvény?
Közszférabeli szervezetek széles köre
A törvény hatálya alá minden közszférabeli szervezet tartozik, amelyet a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény megfogalmaz. Ez gyakorlatilag magában foglalja:
- Államigazgatási szerveket: minisztériumok, kormányhivatalok, járási hivatalok
- Önkormányzatokat: városok, megyék, települések hivatalai
- Közintézményeket: kórházak, egyetemek, múzeumok, könyvtárak
- Közszolgáltatókat: amelyek állami tulajdonban vannak vagy közfeladatot látnak el
Honlapok és mobilalkalmazások
A törvény két fő területre koncentrál:
Honlapok: Minden olyan weboldal, amelyet közszférabeli szervezet üzemeltet, függetlenül attól, hogy publikus vagy csak belső használatra készült (intranet, extranet).
Mobilalkalmazások: A közszférabeli szervezetek által fejlesztett vagy megrendelt natív applikációk, amelyek iOS vagy Android platformon futnak.
Kivételek és mentességek
A törvény nem vonatkozik minden tartalomra. Mentesek alóla:
- A törvény hatálybalépése előtt közzétett dokumentumfájlok (kivéve az alapvető közfeladatokhoz kapcsolódókat)
- Archív tartalmak, amelyek nem kapcsolódnak a jelenlegi közfeladat-ellátáshoz
- 2020. szeptember 23. előtt közzétett médiatartalmak
- Harmadik fél által készített tartalmak, amelyek nem állnak a szervezet irányítása alatt
- Gyűjteményi művek, amelyek akadálymentesítése az állagmegóvás miatt nem lehetséges
Mikor lépett hatályba és milyen ütemezésben?
A törvény 2018. november 30-án lépett hatályba, de a kötelezettségek fokozatosan váltak érvényessé:
- 2019. szeptember 23. – Az új honlapokra (2018. szeptember 23. után közzétettek)
- 2020. szeptember 23. – Minden honlapra
- 2021. június 23. – Mobilalkalmazásokra
Ez a fokozatos bevezetés lehetőséget adott a szervezeteknek a felkészülésre és a szükséges fejlesztések elvégzésére.
Technikai követelmények: mi számít akadálymentesnek?
A négy alapelv
A törvény 3. §-a a WCAG szabvány négy alapelvét nevesíti:
- Érzékelhető: A tartalom elérhető a felhasználók számára rendelkezésre álló érzékszerveikkel
- Kezelhető: A felhasználók navigálhatnak és használhatják a tartalmat
- Érthető: Az információ és a felhasználói felület működése érthető
- Stabil: A tartalom kompatibilis különböző technológiákkal, beleértve a segédeszközöket is
Harmonizált szabványok és EN 301 549
Bár a törvény nem nevesíti közvetlenül a WCAG-ot, de áttételesen mégis erre a szabványra vezethető vissza szinte minden követelmény. A gyakorlatban az EN 301 549 európai szabvány 9. fejezete tartalmazza a honlapok akadálymentességi követelményeit, amely egyértelműen a WCAG 2.1 AA szintű teljesítési feltételeit írja elő.
Dokumentumok akadálymentessége
A letölthető dokumentumfájlok (PDF, Word) akadálymentességére nincs „türelmi határidő” – minden, a törvény hatálybalépése után közzétett vagy alapvető közfeladatokhoz kapcsolódó dokumentumnak azonnal akadálymentesnek kell lennie.
Akadálymentesítési nyilatkozat: átláthatóság és elszámoltathatóság
A törvény egyik újdonsága az akadálymentesítési nyilatkozat kötelező közzététele. Ez a dokumentum tartalmazza:
- A tartalom azon részeinek leírását, amelyek nem akadálymentesek
- A meg nem felelés okait és az akadálymentes alternatívákat
- Visszajelzési eljárás leírását és elérhetőségét
- Az ellenőrző szervezet elérhetőségét
Egy valós példa: „Ez a honlap az alábbiakban felsorolt meg nem felelések miatt csak részben felel meg a 2018. évi LXXV. törvénynek: A nem szöveg alapú (képi és videó) állományok egy része nem érzékelhető szöveg alapú felolvasó programokkal”.
Ellenőrzés: ki és hogyan felügyeli a betartást?
Ellenőrző szervezet kijelölése
A 162/2019. (VII. 5.) Korm. rendelet alapján eredetileg a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) lett kijelölve ellenőrző szervezetként. A KIFÜ 2024. december 31-én jogutód nélkül megszűnt, és 2025. január 1-jétől a Digitális Magyarországért Ügynökség vette át az akadálymentességi ellenőrzési feladatokat. A szolgáltatások biztosítása folyamatos maradt, mivel az érintett szakemberek az új szervezetben folytatják munkájukat.
Az ellenőrzés folyamata
Az ellenőrző szervezet éves ellenőrzési tervet készít december 1-ig, EU-s módszertan szerint. Kétféle ellenőrzés létezik:
Egyszerűsített ellenőrzés: 3-5 oldal vizsgálata
Részletes ellenőrzés: Átfogóbb vizsgálat több oldallal és mélyebb elemzéssel
Az ellenőrzés előtt egyeztetést folytatnak fogyatékossággal élő személyeket képviselő társadalmi szervezetekkel, hogy a vizsgálat valóban a fontos területekre koncentráljon.
Következmények és szankciók
Ha hiányosságokat állapítanak meg, az ellenőrző szervezet egyeztetést kezdeményez a szervezettel. Ha nem működnek együtt, vagy nem javítják ki a problémákat, akkor a felügyeleti, irányítói vagy fenntartói szervet értesítik.
Fontos: A törvény nem tartalmaz közvetlen pénzbírságot, helyette a hierarchikus feljebbvalók bevonásával próbálja kikényszeríteni a megfelelést.
Bejelentési lehetőség
Bárki bejelentést tehet, ha nem kap kielégítő választ a visszajelzési eljárásban. Ilyenkor az ellenőrző szervezet egyszerűsített ellenőrzést végez és 60 napon belül tájékoztatja a bejelentőt.
Gyakorlati tapasztalatok és kihívások
A pozitív változások
A törvény elfogadása óta jelentős előrelépések történtek:
- Egységes fogalmi keret alakult ki a közigazgatásban
- Növekedett a tudatosság az akadálymentesség fontosságáról
- Szakmai közösségek alakultak ki a területen
- Javult a közszolgáltatások hozzáférhetősége
A fennmaradó kihívások
A gyakorlatban még mindig találkozunk hiányosságokkal: „szkennelt PDF állományok nem felolvashatóak”, „szöveg mérete nem változtatható”, „nem szöveg alapú állományok nem érzékelhetőek felolvasó programokkal”.
A legnagyobb kihívások:
- Szakember hiány: Kevés az akadálymentességi szakértő
- Költségvetési korlátok: A fejlesztések finanszírozása problematikus
- Tudatosság: Nem mindenki érti még az akadálymentesség fontosságát
- Folyamatos karbantartás: Az akadálymentesség nem egyszeri feladat
Kapcsolat a 2022. évi XVII. törvénnyel
A 2018-as törvény megteremtette az alapokat, amelyekre a 2022. évi XVII. törvény építhetett. Míg a 2018-as csak a közszférára vonatkozott, addig a 2022-es kiterjesztette a magánszférára is.
Ez a folytonosság biztosítja, hogy:
- Azonos technikai szabványok (WCAG, EN 301 549) érvényesüljenek
- A tapasztalatok átvihetőek legyenek
- A szakmai tudás felhalmozódhasson
Nemzetközi kitekintés és jövő
A magyar szabályozás része egy európai szintű harmonizációnak. Minden EU-tagállam átvette az irányelveket, de néhány ország túl is lépett a minimális követelményeken.
Az Európai Bizottság 2022-ben felülvizsgálta a Web Accessibility Directive alkalmazását, és a tapasztalatok pozitívak: a közszféra digitális szolgáltatásai jelentősen akadálymentesebbé váltak európa-szerte.
Praktikus tanácsok közszférabeli szervezeteknek
Azonnali lépések
- Akadálymentesítési nyilatkozat elkészítése: Ha még nincs, sürgősen készítsen és tegye közzé
- Alapvető audit elvégzése: Nézze át honlapját akadálymentességi szempontból
- Visszajelzési mechanizmus kialakítása: Biztosítson működő csatornát a felhasználói észrevételekhez
- Szakember bevonása: Keressen akadálymentességi szakértőt a fejlesztésekhez
Hosszú távú stratégia
- Folyamatos fejlesztés: Az akadálymentesség nem egyszeri projekt
- Képzések szervezése: A munkatársak tudásának fejlesztése
- Felhasználói tesztelés: Valós felhasználókkal való együttműködés
- Dokumentáció vezetése: A fejlesztések és intézkedések nyomon követése
Összegzés
A 2018. évi LXXV. törvény mérföldkő volt a magyar digitális akadálymentesség történetében. Nemcsak jogi keretet teremtett, hanem szemléletváltást is elindított a közszférában.
Ma, több mint hat évvel a hatálybalépés után elmondhatjuk, hogy alapvetően sikeres volt: a magyar közigazgatás honlapjai és mobilalkalmazásai jelentősen akadálymentesebbé váltak. Természetesen még mindig van hova fejlődni, de az irány egyértelmű.
A törvény igazi értéke talán abban rejlik, hogy megteremtette azokat az alapokat – technikai standardok, ellenőrzési mechanizmusok, szakmai közösségek –, amelyekre a jövőben további fejlesztések építkezhetnek. És ahogy a 2022. évi XVII. törvény is mutatja, ez az építkezés már meg is kezdődött.