Az állami honlapokon kötelező az akadálymentesítési nyilatkozat, mégis sokan csak átfutnak a link fölött a láblécben. Pedig ez az egyik legkonkrétabb, jogszabályban rögzített akadálymentesítési kötelezettség Magyarországon: a közszférabeli szervezeteknek nyilvánosan számot kell adniuk arról, mennyire akadálymentes a honlapjuk és a mobilalkalmazásuk.
Ebben a cikkben végigvesszük, mi ez a nyilatkozat, kire vonatkozik, mit kell tartalmaznia, és hogyan lehet közzétenni úgy, hogy tényleg használható legyen, ne csak egy pipa a listán.
Mi az akadálymentesítési nyilatkozat, és miért van rá szükség
Az akadálymentesítési nyilatkozat egy nyilvános dokumentum, amelyben egy szervezet leírja, hogy a honlapja vagy a mobilalkalmazása mennyire felel meg az akadálymentesítési követelményeknek. A lényege az őszinteség: bemutatja, mi működik jól, mi nem, és mit tehet a felhasználó, ha akadályba ütközik.
A célja kettős. Egyrészt átláthatóságot ad: aki képernyőolvasóval vagy más kisegítő technológiával használja az oldalt, előre tudja, mire számíthat. Másrészt visszacsatolási csatornát nyit, hogy a felhasználó jelezhesse a hibát, és választ is kaphasson rá.
Kire vonatkozik
A nyilatkozat-kötelezettség csak a közszférára vonatkozik. A közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szóló 2018. évi LXXV. törvény írja elő, hogy a közintézményeknek, állami és önkormányzati szerveknek nyilvános akadálymentesítési nyilatkozatot kell közzétenniük. Ez a törvény az uniós webakadálymentesítési irányelv (2016/2102/EU) magyar átültetése, és a WCAG 2.1, valamint az MSZ EN 301 549 szabvány követelményeire épül. A közszférabeli honlapokra vonatkozó többi követelményt, az ellenőrzés menetét és a gyakorlati teendőket a közintézményi és önkormányzati honlapok akadálymentesítése című írásunk tekinti át.
Azt, hogy egy adott szervezet a törvény hatálya alá tartozik-e, a Közbeszerzési Hatóság EKR ajánlatkérő-nyilvántartásában lehet ellenőrizni, a Jogalap = Kbt. 5. § (1) c) és e) pontra szűrve (ekr.gov.hu/portal/ajanlatkero/ajanlatkero-nyilvantartas). Az itt szereplő közszférabeli ajánlatkérők honlapja és mobilalkalmazása a 2018. évi LXXV. törvény hatálya alá esik. Ugyanez az oldal alján található chatbottól is megkérdezhető: névre keresve megmondja, hogy egy adott szervezetre vonatkozik-e a törvény.
Mit kell tartalmaznia
A 2018. évi LXXV. törvény alapján a nyilatkozat nem szabad szöveg. Van egy hivatalos szerkezete, amelyet az uniós mintanyilatkozat (a Bizottság 2018/1523 végrehajtási határozata) alapján kell kitölteni. Három elemet mindenképp tartalmaznia kell.
1. Megfelelőségi állapot. Itt jelzi a nyilatkozat, hogy az oldal hol tart. Három lehetőség van:
- Teljes megfelelés: az oldal maradéktalanul teljesíti az MSZ EN 301 549 szabvány követelményeit.
- Részleges megfelelés: az oldal a felsorolt hiányosságok miatt csak részben felel meg.
- Nem megfelelés: az oldal jelenleg nem felel meg a követelményeknek.
A legtöbb valós oldal a részleges kategóriába tartozik.
2. A meg nem felelő tartalmak leírása. A részleges vagy nem megfelelő állapotnál fel kell sorolni, mely tartalmak nem akadálymentesek, és miért. A szabvány három indokot ismer el:
- A törvény hatálya alá nem tartozó tartalom (például archív dokumentum vagy külső féltől beágyazott elem).
- Aránytalan teher, amelyet a szervezetnek külön indokolnia kell.
- Még nem javított hiba, a tervezett javítás időpontjával.
Minden felsorolt tételhez tartozzon rövid indoklás, és ahol megoldható, egy alternatív elérési mód.
3. Visszajelzési eljárás és az ellenőrző szervezet elérhetősége. A nyilatkozat végén meg kell adni, hol jelezhető az akadálymentességgel kapcsolatos probléma, és ki jár el, ha a válasz elmarad. Két rész:
- Visszajelzési eljárás: e-mail cím vagy űrlap, ahol a hiányosság bejelenthető és akadálymentes formátum kérhető. A szervezetnek meghatározott határidőn belül reagálnia kell.
- Az ellenőrző szervezet elérhetősége és a végrehajtási eljárás: ha a bejelentésre nem érkezik megfelelő válasz, a felhasználó az ellenőrző szervezethez, a Digitális Magyarországért Ügynökség Digitális Szolgáltatások Felügyeletéhez (DSZF) fordulhat. A bejelentés a magyarorszag.hu oldalon a „Felügyeleti bejelentés honlap vagy mobilalkalmazás akadálymentes elérhetőségének biztosításával kapcsolatban” üggyel (https://www.magyarorszag.hu/szuf_ugyleiras?id=b2b447fa-5926-4911-85b7-a4d56583a501), a webakadalymentesites@dmu.gov.hu címen vagy postai úton tehető meg. A DSZF 60 napon belül tájékoztat az ellenőrzés eredményéről. Ezt a hivatkozást (a 162/2019. Korm. rendelet szerinti eljárást) magába a nyilatkozatba is bele kell tenni.
A közzététel módja
A nyilatkozatnak könnyen megtalálhatónak kell lennie. Néhány gyakorlati szabály:
- Elérési hely: a láblécből vagy a főmenüből nyíló, önálló oldal, jellemzően „Akadálymentesítési nyilatkozat” címmel.
- Formátum: HTML oldal, ne letölthető PDF. Maga a nyilatkozat is legyen akadálymentes.
- Dátum: szerepeljen rajta az elkészítés vagy az utolsó felülvizsgálat időpontja. A felülvizsgálatot évente ajánlott megismételni.
Mit érdemes most tenni
Néhány lépés az oldal megfelelésének ellenőrzéséhez:
- Annak tisztázása, hogy a 2018. évi LXXV. törvény kiterjed-e az adott szervezetre. Ez a hozzafer.hu oldalán található chatbottól is megkérdezhető.
- Az oldal átvizsgálása az MSZ EN 301 549 szabvány szerint, a hiányosságok listázásával.
- A nyilatkozat elkészítése a fenti három elemmel, és közzététele a láblécben.
A nyilatkozat-generátor egy űrlap kitöltésével állítja elő a hivatalos, .docx formátumú akadálymentesítési nyilatkozatot. A kész dokumentum letölthető, és közzétehető az oldal láblécében.